1951–2026
75 év az építés történetében
A Tanácsi Építőipari Vállalattól a SZINORG Csoportig
Egy vállalat története. Egy város átalakulása.
1951–2026
75 év az építés történetében
Egy vállalat története. Egy város átalakulása.
1. 1951–1959
Az induló műszaki tudás
1951-ben létrejött a Hajdú-Bihar megyei Tanácsi Építőipari Vállalat, a mai HUNÉP történetének jogelődje. A vállalat egy másik gazdasági rendszerben kezdte meg működését, amikor Debrecen és Hajdú-Bihar megye épített környezete jelentős átalakulás előtt állt.
A kezdeti években elsősorban épületek javításával, fenntartásával és felújításával foglalkozott. Tevékenysége azonban fokozatosan egyre összetettebb feladatokkal bővült: ipari és mezőgazdasági létesítmények, szociális és kulturális épületek kivitelezésével, valamint speciális ipari munkákkal.
A vállalat korai szakmai tudásának egyik meghatározó területe az ipari kemencék építése, felújítása és karbantartása volt.
Ezzel párhuzamosan fejlődtek az építési technológiák és a munkaszervezési módszerek. Az öntöttbetonos építési eljárások, a gépesítés és az iparosított kivitelezés később lehetővé tették, hogy a vállalat egyre nagyobb léptékű lakásépítési és középület-építési feladatokat vállaljon.
Az évtizedek során a vállalat neve, szervezete és működési környezete többször megváltozott. A folytonosságot a felhalmozott szakmai tudás, az építési tapasztalat és az elkészült munkák jelentették.
75 év alatt nemcsak egy vállalat változott meg. Vele együtt átalakult Debrecen és Hajdú-Bihar megye épített környezete, az építés technológiája és a kivitelezői munka léptéke is.
2. 1960-as évek
A tatarozáson túl
Az 1960-as évekre a jogelőd a Hajdú-Bihar megyei állami építőipar és lakásépítés jelentős szereplőjévé vált. A megrendelések között közintézmények, lakóépületek és különféle gazdasági célú létesítmények is szerepeltek. Az építés a város és a megye mindennapi átalakulásának része lett és otthonok, munkahelyek és szolgáltatások kaptak új helyet az épített környezetben. A vállalat története ebben az időszakban már nem csupán egy szervezet története, hanem annak a térségnek a története is, amelynek fejlődésében részt vett.
Az 1966. november 10-i Hajdú-Bihari Napló beszámolója kifejezetten megnevezi a Hajdú-Bihar megyei Tanácsi Építőipari Vállalat kemence- és kazánépítő részlegét, valamint lakatosrészlegét. A cikk szerint a kemence- és kazánépítő részleg négy brigádja a megye több pontján, sőt az ország más részein is dolgozott. A részleg 1966. október 31-re teljesítette az éves értéktervet.
Ezek a munkák újabb szakmai tapasztalatokat hoztak és tovább bővítették a vállalat kivitelezési tudását. A megye fejlődését nemcsak az új épületek, hanem az ipar működését szolgáló, kevésbé látványos munkák is segítették.
3. 1960–1970-es évek
Mindennapi infrastruktúra
A megye építése sokféle feladatot jelentett. A lakóházakon kívül oktatási, egészségügyi, kereskedelmi és ipari épületek is formálták a települések képét. Az építőipari teljesítmény nem egyetlen ikonikus épületben mérhető, a megye működéséhez szükséges sokféle tér létrehozásában és fenntartásában is megjelent.
A lakásépítési igények növekedésével a kivitelezésben egyre nagyobb szerepet kaptak az iparosított építési technológiák. A vállalat többféle szerkezeti megoldást alkalmazott, az alagút-zsaluzatos és nagytáblás zsaluzatos építéstől az előregyártott vasbeton elemekig. Ezek az eljárások átalakították az építkezések menetét, a munkaszervezést és a kivitelezéshez szükséges szaktudást. Az iparosított építés ugyanakkor nem jelentett minden esetben egyforma épületeket. Az alkalmazott rendszer és a tervezői döntések együtt határozták meg, milyen homlokzatok, terek és alaprajzi megoldások születhettek.
A debreceni Sestakert lakóépületei az Outinord alagútzsaluzatos technológia bevezetését, a Trombitás utcai lakótelep épületei pedig a nagytáblás zsaluzat alkalmazását dokumentálják. Más szerkezeti megoldások ipari és közösségi épületekben is megjelentek.
A technológiai fejlődés így nem csupán az építés módját változtatta meg. A vállalat szakmai tapasztalatainak bővülésével egyre többféle épület létrehozásában vehetett részt.
4. 1970-es évek
Épületek a társadalomért
Az 1970-es évekre a Hajdú-Bihar megyei Tanácsi Építőipari Vállalat tevékenysége a megye épített környezetének egyre több területére kiterjedt. A lakóházak és ipari létesítmények mellett kulturális intézmények felújításában, középületek korszerűsítésében és üdülőépületek kivitelezésében is részt vett. A különböző feladatok eltérő szakértelmet igényeltek, de közös céljuk volt: a meglévő épületek megőrzése és a változó társadalmi igények kiszolgálása.
Debrecen egyik legjelentősebb kulturális intézménye, a Déri Múzeum az 1970-es évek második felében átfogó felújításon és belső rekonstrukción esett át. A munkálatokban a vállalat kivitelezőként vett részt.
A rekonstrukció célja a történeti épület értékeinek megőrzése mellett a múzeum működési feltételeinek korszerűsítése volt. A megújuló belső terek a gyűjtemények bemutatását és az intézmény mindennapi használatát szolgálták. A feladat jól példázta, hogy a vállalat szakmai tudása a meglévő épületállomány megújításában is meghatározó szerepet kapott.
A hajdúszoboszlói Ózdi Kohászati Üdülő 1978-ban elkészült épülete a korszak vállalati üdültetési rendszerének jellegzetes példája volt. Az ilyen létesítmények a nagyipari üzemek dolgozóinak és családtagjaiknak kínáltak szervezett pihenési lehetőséget.
A vállalat kivitelezésében megvalósult üdülő egy másik építési feladattípust képviselt: olyan környezet létrehozását, amely a mindennapi munkától távol, a kikapcsolódást és a közösségi együttlétet szolgálta.
Az egykori üdülő jelentősen átalakított épületegyüttesében ma a Hotel Silver működik.
A különböző feladatok eltérő szakértelmet igényeltek, de közös céljuk volt, a meglévő épületek megőrzése és a változó társadalmi igények kiszolgálása.
5. 1970–1980-as évek
Technológia és szaktudás
Az 1970-es évek második felében a Hajdú-Bihar megyei Tanácsi Építőipari Vállalat a megye lakásépítési és településfejlesztési programjának meghatározó résztvevőjévé vált. Az 1976 és 1980 közötti időszakban 1744 lakást adott át, miközben iskolák, oktatási-nevelési intézmények, ipari és közösségi létesítmények kivitelezésében is részt vett.
A lakásépítés azonban jóval többet jelentett új otthonok létrehozásánál. Hajdúböszörmény, Hajdúnánás, Hajdúszoboszló és Berettyóújfalu fejlődésével új lakóterületek, utcák és közösségi terek formálták át a települések mindennapjait.
A berettyóújfalui József Attila lakótelep, valamint a hajdúnánási lakótelep és tömbfűtőmű jól érzékelteti a korszak építési feladatainak összetettségét. Az új lakások mellett a működésükhöz szükséges infrastruktúrát is biztosítani kellett. A vállalat munkája így nemcsak egyes épületekben, hanem egész városrészek fejlődésében hagyott nyomot.
A növekvő építési feladatok a vállalat működését is átalakították. Az öntöttbetonos építési technológiák iparosítása, a munkafolyamatok gépesítése és a transzportbeton előállítását, szállítását és bedolgozását összekapcsoló géplánc hatékonyabb kivitelezést tett lehetővé.
A betonacél-megmunkáló, lakatos- és asztalosüzemek korszerűsítése tovább erősítette a vállalat saját termelési hátterét. Az 1980-as évek elejére már közel 1200 munkatárs tudása és összehangolt munkája állt az építkezések mögött.
A korszak építőipari teljesítménye így nemcsak a felépült lakások számában mérhető. A települések átalakulása mögött szakemberek, munkaközösségek, új technológiák és egy folyamatosan fejlődő vállalati szervezet állt.
6. 1991–1999
A rendszerváltás után
A rendszerváltás alapjaiban változtatta meg a magyar építőipar működését. A korábban meghatározó állami megrendelések visszaestek, a nagy kapacitású lakásépítési technológiák iránti kereslet megszűnt. A megye egyik legjelentősebb építőipari vállalatának új piaci feltételek között kellett megtalálnia a fennmaradás útját.
1991 áprilisában új vezetés kezdte meg a vállalat átalakítását. A működés racionalizálása létszámcsökkentéssel, a kihasználatlan telephelyek és gépek értékesítésével, valamint szigorú költséggazdálkodással járt. A korábbi szervezeti struktúrát fokozatosan a piacgazdaság követelményeihez igazították.
1991. október 31-én létrejött a Hajdúsági Univerzális Építőipari Részvénytársaság, a HUNÉP Rt. Az átalakulást követően az állami tulajdonrész 1992 decemberében magánkézbe került, elsősorban a vállalat vezető munkatársainak tulajdonába.
A társaság új megrendeléseket keresett a régió középület-építési piacán, és németországi kivitelezési munkákban is részt vállalt. Az átmenet egyik legfontosabb beruházása a hortobágy-mátai Epona üdülőfalu volt, amelynek építése a legnehezebb időszakban biztosított jelentős munkát a vállalat számára.
A kilencvenes évek elejének átalakulása megteremtette a HUNÉP későbbi fejlődésének szervezeti és gazdasági alapjait.
7. 1991–1999
Piacra lépés
A kilencvenes évek első felében a HUNÉP számára minden jelentős megbízás a fennmaradás és a továbblépés lehetőségét jelentette. A korábbi nagyüzemi építési struktúrát fokozatosan felváltotta a piaci megrendelésekre, a költséghatékony működésre és a magas színvonalú kivitelezésre épülő vállalati modell.
A Hortobágy-Mátán megvalósult Epona üdülőfalu építése a HUNÉP egyik legfontosabb munkája volt a rendszerváltást követő években. A közel egy évig tartó beruházás akkor biztosított jelentős megrendelést, amikor a vállalat korábbi piacai beszűkültek, és a szerződésállomány jelentősen visszaesett. A zöldmezős beruházásként megépült üdülőegyüttes a HUNÉP alkalmazkodóképességének és új piaci lehetőségeinek korai példájává vált.
Az évtized második felében a HUNÉP működése stabilizálódott. A növekvő árbevétel, a rendeződő gazdasági háttér és a minőség-biztosítás fejlesztése új lehetőségeket nyitott a vállalat előtt.
A debreceni Tóth Árpád Gimnázium új épülettömbjének kivitelezése kiemelkedő mérföldkőnek bizonyult. A beruházás mérete és szakmai referenciaértéke jelentősen hozzájárult a vállalat további fejlődéséhez. A kivitelezést 1999-ben Építőipari Mesterdíjjal ismerték el a vasbeton- és acélszerkezetek, falazatok, fedélszerkezet, tornatermi födém- és hangszigetelés, álmennyezet, valamint az épületgépészeti munkák kiemelkedő minőségét.
Az évtized végére a HUNÉP túljutott az átalakulás legnehezebb szakaszán és megerősítette helyét a régió meghatározó magasépítési vállalkozásai között.
8. 2000–2003
Új lépték – közösségi terek
A HUNÉP évtizedek alatt felhalmozott mérnöki és kivitelezői szaktudása, valamint az összetett műszaki feladatok megoldásában szerzett tapasztalata alapozta meg szerepvállalását az egészségügyi beruházásokban. A debreceni egyetemi klinikák fejlesztése során a betegellátó épületek bővítése és rekonstrukciója, valamint a diagnosztikai infrastruktúra korszerűsítése különleges szerkezeti, épületgépészeti és munkaszervezési követelményeket támasztott.
Az ezredforduló klinikai beruházásait a következő évtizedekben újabb fejlesztések követték, amelyek a vállalat műszaki felkészültségére és egyre összetettebb kivitelezési tapasztalataira épültek.
A debreceni Kenézy Gyula Kórház pszichiátriai és fertőző osztályának épületei a HUNÉP egészségügyi referenciái közé tartoznak. A vállalat a két épület homlokzatburkolási munkáinak kiemelkedő minőségéért 2001-ben Építőipari Mesterdíjban részesült. A beruházás jól példázza, hogy az egészségügyi épületek kivitelezése a tartós és pontos műszaki megoldások mellett az intézmények sajátos működési követelményeinek figyelembevételét is igényli.
A 2003-ban megnyílt debreceni Mediterrán Élményfürdő a város turisztikai és rekreációs kínálatának meghatározó fejlesztése lett. Az egész évben használható fürdőkomplexum különleges belső tereivel, medencéivel és élményelemeivel új lehetőségeket teremtett a kikapcsolódásra. Az épület kivitelezése összetett mérnöki feladatot jelentett. A nagy fesztávú és változatos kialakítású terek, a medencék és az épületgépészeti rendszerek összehangolt megvalósítást igényeltek.
A HUNÉP 2003-ban Építőipari Mesterdíjat kapott az élményfürdő vasbeton tartószerkezeteinek kiemelkedő minőségű kivitelezéséért.
A beruházás egyszerre bizonyította a vállalat magas szintű szerkezetépítési tudását és azt, hogy a HUNÉP egyre jelentősebb szerepet vállalt Debrecen új közösségi és turisztikai létesítményeinek megvalósításában.
2000 · I. sz. Sebészeti Klinika: bővítés és rekonstrukció
2000 · Kardiológiai Klinika: Hemodinamikai labor felújítása és bővítése
2003 · DEOEC Fogorvostudományi Intézet: bővítés
9. 2000–2003
Túl a kivitelezésen
A kétezres évek elején a HUNÉP fejlődése új szakaszba lépett. A vállalat a hagyományos, megrendelésre végzett építőipari kivitelezés mellett egyre nagyobb szerepet vállalt a saját beruházások megvalósításában is. Saját források és banki finanszírozás bevonásával olyan fejlesztésekbe kezdett, amelyekben már nemcsak kivitelezőként, hanem befektetőként is részt vett.
2001-ben a HUNÉP Rt. és a tulajdonában álló HUNKER Kft. összeolvadásával létrejött a HUNÉP Universal Rt. A következő évben megnyitott budapesti iroda a régión túli üzleti lehetőségek felé is utat nyitott.
A 2003-ban megvalósult Halköz Üzletház a HUNÉP egyik első meghatározó, teljes egészében saját beruházásában létrehozott ingatlanfejlesztése volt. A vállalat ezzel a kivitelezői szerepen túl befektetőként és fejlesztőként is hozzájárult Debrecen belvárosának megújulásához. A korábbi foghíjtelken létrejött épületegyüttes üzleteket, irodákat, 38 lakást és 193 gépkocsi befogadására alkalmas mélygarázst foglalt magában.
Az épület legkülönlegesebb megoldása a Széchenyi utcát a Halköz térrel összekötő, üvegtetővel fedett belső gyalogos utca. A passage a városi közterület folytatásaként vezeti át a gyalogosforgalmat az épületen, miközben a köré szervezett üzletek és szolgáltatások új életet hoztak a belvárosi tömbbe.
A 12 245 négyzetméteres épület tervezésekor a történeti városszövethez való illeszkedést a korszerű városi funkciókkal kellett összehangolni. A homlokzatok eltérő karaktere, a belső galériák, a zöldtetős teraszok és a többszintes mélygarázs egy összetett építészeti és kivitelezési feladat részei voltak.
A Halköz a HUNÉP történetében a hagyományos építőipari kivitelezésen túlmutató, önálló ingatlanfejlesztői szerep megerősödését jelképezi.
10. 2004–2006
Épületek a tudás szolgálatában
A HUNÉP kivitelezésében megvalósult Élettudományi Központ és Könyvtár új korszakot nyitott a Debreceni Egyetem kutatási infrastruktúrájában.
Az egyetemi integráció egyik legjelentősebb beruházása közös térbe hozta a különböző tudományterületek kutatóit, oktatóit és hallgatóit. A laboratóriumi és könyvtári épületegyüttes megvalósítása különleges mérnöki felkészültséget igényelt, a nagy léptékű vasbeton szerkezetektől a speciális épületgépészeti rendszerekig.
A laborépületet 2005 júniusában, a könyvtárat novemberben adták át. A HUNÉP szakmai teljesítményét három egymást követő évben is rangos építőipari díjjal ismerték el.
A fejlesztés azonban nemcsak az új épületekről szólt. A HUNÉP-hez kapcsolódó vállalat az épületegyüttes üzemeltetésében is szerepet kapott, így a kivitelezői szakértelem mellé hosszú távú működtetési feladatok társultak.
Debreceni Egyetem – Agrártudományi Centrum, Táj- és Vidékfejlesztési Központ (2002)
Debreceni Egyetem – Kassai úti Campus, Társadalomtudományi és Egészségtudományi Oktatási Központ és Könyvtár (2002)
11. 2004–2008
Új irány
A kétezres évek első felében a HUNÉP történetében új fejezet kezdődött. Az építőipari kivitelezés mellett egyre nagyobb szerepet kaptak az ingatlanfejlesztési és üzemeltetési feladatok is. E folyamat egyik meghatározó területévé a Debreceni Egyetemhez kapcsolódó szálláshelyfejlesztések váltak.
Az új irány egyik első mérföldköve volt a Debreceni Egyetemmel közösen, 2001-ben életre hívott, majd 2004-ben átadott Auguszta Hotel és Diákszálló. A klinikai központ területén megvalósult, öt háromszintes épületből álló, több mint 300 férőhelyes komplexum elsősorban a külföldi orvostanhallgatók elhelyezését szolgálta, nyaranta pedig szállodaként működött. A HUNÉP a kivitelezés mellett a létesítmény hosszú távú hasznosításában és üzemeltetésében is szerepet vállalt.
Az Augusztával megkezdett fejlesztési irány következő meghatározó állomása a Campus Hotel megvalósítása volt.
A Debreceni Egyetemhez kapcsolódó diákszálló-beruházások közül kiemelkedett a 2005-ben átadott, mintegy 930 férőhelyes Campus Hotel. A létesítmény jelentősen bővítette a hallgatók lakhatási lehetőségeit, miközben a HUNÉP számára is új üzleti modellt jelentett, amelyben a kivitelezés mellett a hosszú távú üzemeltetés is hangsúlyos szerepet kapott.
A Medikus és OEC-WEST diákszállók, a Kossuth Kollégiumok, valamint a Szolnoki Campushoz kapcsolódó fejlesztések tovább bővítették az egyetemi szálláshelyek körét.
A PPP-konstrukciókban a vállalat a beruházások megvalósításán túl a létesítmények hosszú távú működtetésében is szerepet vállalt. Az épület átadása így már nem feltétlenül egy projekt lezárását, hanem egy több évtizedes szolgáltatási kapcsolat kezdetét jelentette.
A tevékenységi kör bővülését szervezeti változások is kísérték. 2005-ben létrejött az ingatlanüzemeltetési feladatokat ellátó UNISZOL-Létesítménygazdálkodási Zrt., majd 2008-ban a HAJDU-ALU Zrt. megalakulása a kapcsolódó szakági tevékenységek fejlődésének újabb állomását jelentette.
A korszak végére a HUNÉP már nem csupán épületek kivitelezőjeként, hanem fejlesztői, üzemeltetői és szolgáltatási feladatokat is ellátó vállalatcsoport tagjaként működött.
12. 2008–2009
Új pályán a vállalat
2008-ban a HUNÉP történetének egyik legnagyobb próbatételével szembesült. A gazdasági világválság egy jelentős saját beruházás befejezését is veszélybe sodorta.
A debreceni Vezér utcában, az IT Services Hungary számára épülő, több mint 15 000 négyzetméteres, A-kategóriás irodaház a HUNÉP egyik meghatározó saját ingatlanfejlesztése volt. A 2008 májusában indult beruházást a pénzügyi világválság következtében befagyó banki hitelezés veszélyeztette. A hiányzó finanszírozást végül a Magyar Fejlesztési Bank közreműködésével sikerült biztosítani.
A nehézségek ellenére az eredetileg kétévesre tervezett kivitelezés mindössze 17 hónap alatt lezárult, és az irodaházat 2009 októberében átadták. A korszerű, környezetbarát megoldásokkal megvalósult irodaház 2015-ben BREEAM In-Use Very Good nemzetközi fenntarthatósági minősítést szerzett, vidéki nagyvárosaink között elsőként, épület- és üzemeltetési kategóriában egyaránt.
A válság ugyanakkor alapvető változásokat indított el a vállalat működésében. A korábbi, jelentős saját kivitelezői kapacitásra épülő szervezet helyett egyre inkább a fővállalkozói, mérnöki és projektirányítási feladatok kerültek előtérbe.
A HUNÉP a megváltozott gazdasági környezethez alkalmazkodva új működési modellt alakított ki, amelyben a szakmai tudás, a szervezés és a beruházások összehangolása vált meghatározóvá. A válság nemcsak egy beruházást tett próbára, hanem a vállalat működését is új pályára állította.
13. 2009–2013
A kivitelezéstől az integrált ingatlanfejlesztésig
A 2008-as gazdasági válságot követő években a HUNÉP továbbra is jelentős és összetett építési feladatok megvalósításában vett részt. A fővállalkozói és mérnöki projektirányítás mellett egyre nagyobb szerepet kaptak a korábban megkezdett saját ingatlanfejlesztések. Bővült a projektek köre és volumene, a fejlesztési tevékenység pedig Budapesten is erősödött. A saját beruházások hozzájárultak az építőipari megrendelések ingadozásának mérsékléséhez, miközben a vállalat egyre összetettebb szerepet vállalt a beruházások előkészítésében és megvalósításában.
A Debreceni Egyetem Orvos- és Egészségtudományi Centrumának átfogó megújítása a HUNÉP történetének egyik legnagyobb egészségügyi beruházását jelentette.
Megépült az In Vitro Diagnosztikai Tömb, valamint megújult és bővült a Fogászati Klinika, a Fül-Orr-Gégészeti Klinika, a Bőrklinika, a Vesetranszplantációs Központ, a Gyermekklinika, az I. és II. Belgyógyászati Klinika, a PET Centrum valamint a Patológia épülete.
Az Auguszta-program keretében létrejött Kardiovaszkuláris és Onkológiai Regionális Komplex Egészségcentrum egy új egészségügyi központ kialakítását és kapcsolódó épületek rekonstrukcióját fogta össze. A beruházás célja az Észak-Alföld és Észak-Magyarország magas szintű szív-érrendszeri és onkológiai betegellátásának komplex, regionális központba szervezése volt, mely 2009-be Építőipari Nívódíjat kapott.
A HUNÉP vezetésével megvalósított konzorciumi beruházás a XVIII. századi egri Eszterházy Károly Főiskola átfogó műemléki rehabilitációját foglalta magában. A rekonstrukció egyszerre szolgálta a történeti építészeti értékek megőrzését és a korszerű felsőoktatási környezet kialakítását. A történelmi jelentőségű épület megújítását 2013-ban Építőipari Nívódíjjal ismerték el.
A vállalat fejlődésének újabb mérföldkövét jelentette a SZINORG Universal Zrt. 2013-as létrehozása, amely a tulajdonosok tudatos stratégiai vagyonkezelési döntésének eredményeként közös szervezeti keretbe foglalta az építőipari kivitelezési, ingatlanfejlesztési és üzemeltetési tevékenységeket.
Az átalakulással a HUNÉP több évtizedes szakmai tapasztalata egy szélesebb tevékenységi körű, összehangoltan működő vállalatcsoport meghatározó alapjává vált.
14. 2014–2015
Élmények építője
A 2010-es évek közepén Debrecen két meghatározó középülettel gazdagodott. A Nagyerdei Stadion és az Agóra Tudományos Élményközpont eltérő funkciót szolgált, de mindkettő a város fejlődésének új korszakát jelezte.
A 2014-ben átadott Nagyerdei Stadion az országos stadionfejlesztési program elsőként megvalósult létesítménye, egyben Debrecen városfejlesztésének meghatározó beruházása volt. A kivitelezést a HUNÉP az ÉPKERSERVICE-vel alkotott konzorciumban végezte, jelentős szerkezetépítési és műszaki koordinációs feladatokat ellátva. A komplex fejlesztés a stadion megépítésén túl a Nagyerdő rekonstrukciójára, a kapcsolódó közösségi terek, a mélygarázs és a Ködszínház kialakítására is kiterjedt. Az így létrejött épületegyüttes a korszerű sportlétesítmények és a természeti környezet harmonikus együttélésének kiemelkedő példája.
A Debreceni Egyetem Botanikus Kertje mellett, az AGÓRA program keretében megvalósult Agóra Tudományos Élményközpont a tudományos ismeretterjesztés új helyszínét teremtette meg. A természeti környezetbe harmonikusan illeszkedő, visszafogottan modern, részben tóval körbevett épület interaktív kiállításoknak, bemutatóknak és oktatási programoknak ad otthont, élményszerűvé téve a természettudományok felfedezését.
Mindkét beruházást 2015-ben Építőipari Nívódíjjal ismerték el. A szakmai elismerések a HUNÉP nagyberuházásokban szerzett tapasztalatát és a korszerű középületek megvalósításában betöltött szerepét igazolták.
15. 2016–2017
Megőrizni az értéket
A HUNÉP szakmai felkészültségét nemcsak a nagy léptékű beruházások, hanem a különböző építészeti és intézményi környezetekhez való alkalmazkodás is jellemezte. A 2016-ban díjazott két debreceni középület ennek két eltérő példája.
A debreceni igazságszolgáltatási tömb fejlesztése több intézmény számára teremtett korszerű működési feltételeket. A komplexumhoz kapcsolódó munkák között az Ítélőtábla és a Járásbíróság épülete is fontos referencia. A megvalósítás során az intézményi működés szigorú követelményeit kellett összehangolni az építészeti minőséggel, az ügyfélforgalom szempontjaival és a városi környezethez való illeszkedéssel.
Egészen más feladatot jelentett a Debreceni Református Kollégium történelmi épületének rekonstrukciója, amelyben a Református Hittudományi Egyetem is működik. A kivitelezés során megújultak a homlokzatok, a nyílászárók, a tetőszerkezet és a belső terek egyes elemei. A korszerű épületgépészeti és akadálymentesítési megoldásokat a műemléki értékek megőrzésével kellett összehangolni.
Mindkét beruházás 2016-ban Építőipari Nívódíjat kapott. Az elismerések azt mutatják, hogy a HUNÉP egyszerre volt képes új közintézmények megvalósítására és a történelmi épített örökség igényes megújítására.
16. 2018–2022
Az élet minden területén
A 2010-es évek végére Debrecen fejlődése új léptéket öltött. A nemzetközi vállalatok megjelenése, a városi lakhatás bővülése, az oktatási infrastruktúra és a turizmus fejlesztése egyaránt új építészeti és mérnöki kihívásokat teremtett. A HUNÉP ezeknek a változásoknak több meghatározó beruházásban is aktív résztvevője volt.
A 2018-ban átadott Forest Offices irodaház Debrecen új gazdasági szerepének egyik építészeti szimbólumává vált. A háromszárnyú, 22 000 négyzetméter bérbeadható területű, A kategóriás irodakomplexum akár 2500 munkahely befogadására alkalmas. A megvalósult épület a Budapesten kívüli magyarországi irodaházak közül elsőként szerezte meg a nemzetközi LEED Gold környezettudatossági minősítést.
A város fejlődése ugyanakkor nemcsak új munkahelyeket, hanem új otthonokat is igényelt. A Dóczy Park 237 lakásos lakóépülete a korszerű városi lakhatás egyik jelentős fejlesztése lett, amelyet 2018-ban Építőipari Nívódíjjal ismertek el.
A Debreceni Nemzetközi Iskola megvalósítása a nemzetközi oktatási infrastruktúra bővülésének fontos állomása volt. Az épület 2020-ban Építőipari Nívódíjat kapott.
A 2020-ban megnyílt Aquaticum Debrecen Strandfürdő új dimenziót adott a város szabadidős és turisztikai kínálatának. A különleges építészeti és víztechnológiai megoldásokkal kialakított komplexum 2022-ben Ingatlanfejlesztési Nívódíjban részesült.
Irodák, otthonok, iskolák és közösségi terek: a HUNÉP beruházásai ebben az időszakban már a modern nagyvárosi élet szinte minden területéhez kapcsolódtak.
17. 2021–22
Fenntartható építészet
A Debreceni Egyetem Tudományos, Technológiai és Innovációs Parkjában 2021-ben megvalósult Innovációs Központ a kutatás, az oktatás és a vállalkozásfejlesztés együttműködésének új helyszíne. A természeti környezetébe illeszkedő, háromszintes, mintegy 5000 négyzetméteres épület laboratóriumoknak, műhelyeknek, közösségi
A beruházás a HUNÉP összetett műszaki feladatokban szerzett tapasztalatát, a korszerű, környezettudatos építési megoldások iránti elkötelezettségét és az egyetemi innovációs környezet fejlesztésében betöltött szerepét egyaránt példázza. Az épületet 2022-ben az Építőipari Nívódíj pályázaton a szakmai zsűri Elismerő Oklevéllel ismerte el.
A 2022-ben megnyílt, négycsillagos superior Mercure Debrecen Hotel a SZINORG Csoport egyik meghatározó ingatlanfejlesztése. A 135 szobával, 20 apartmannal, valamint konferencia- és vendéglátóterekkel rendelkező szálloda jelentősen bővítette Debrecen üzleti és rendezvényturisztikai kínálatát.
Az épület a belváros egy korábban elhanyagolt területének megújulásához is hozzájárult. Egyedi építészeti megoldásai és a Debreceni Virágkarnevál ihlette belsőépítészeti kialakítása a modern szállodai funkciókat a város kulturális hagyományaival ötvözik.
A fejlesztés során kiemelt figyelmet fordítottak az energiahatékonyságra, a környezettudatos építőanyagok alkalmazására és a hosszú távon fenntartható üzemeltetésre. A Mercure Debrecen Magyarország első vidéki szállodájaként szerezte meg a nemzetközi BREEAM Excellent fenntarthatósági minősítést, amely az épület kiemelkedő környezeti teljesítményét igazolja.
18. 2023–2025
A mérnöki teljesítmény új dimenziói
A HUNÉP legújabb referenciái a történelmi épített örökség megőrzésétől a nemzetközi figyelmet érdemlő kortárs építészetig terjednek. A Csokonai Nemzeti Színház és a Sauska Borászat két egészen különböző feladat, mégis ugyanarról tanúskodik: az összetett építészeti elképzelések megvalósításához magas szintű mérnöki tudásra és kivitelezői felkészültségre van szükség.
A debreceni Csokonai Nemzeti Színház 2023-ban befejezett rekonstrukciója a város egyik legjelentősebb kulturális épületének megújulását hozta el. A történelmi színház korszerűsítése során a műemléki értékek megőrzését a mai színháztechnikai, épületgépészeti és közönségforgalmi követelményekkel kellett összehangolni. A beruházás 2024-ben Építőipari Nívódíjat kapott.
A tokaji borvidéken, Rátkán megvalósult Sauska Borászat a kortárs építészet és a borászati technológia különleges találkozása. A szőlőültetvények közé illeszkedő épületegyüttes két, egyenként 36 méter átmérőjű, lebegő hatású tetőszerkezete rendkívüli műszaki pontosságot igényelt. Az épület egyszerre szolgálja a bortermelést, a vendéglátást és a kulturális élményt.
A 2024-ben átadott borászat 2025-ben Építőipari Nívódíjat nyert. A HUNÉP a kivitelezésben az ART.DOT Kft.-vel együttműködve vett részt, a munkában a vállalatcsoporthoz tartozó HAJDU-ALU Zrt. is közreműködött.
Két épület, két eltérő építészeti világ – közös bennük a kivitelezői szakértelem, amely a történelmi értékeket megőrzi, a merész kortárs elképzeléseket pedig valósággá formálja.
19. 2026–
Új generációk
A HUNÉP története 1951-ben egy tanácsi építőipari vállalat történeteként kezdődött. Hetvenöt évvel később az évtizedek során felhalmozott szakmai tudás egy sokoldalú, magyar tulajdonú vállalatcsoport működésének alapja. A 2013-ban létrejött SZINORG Universal Zrt. stratégiai irányító és vagyonkezelő társaságként fogja össze a csoport tevékenységeit, amelyek az építőipari kivitelezéstől az ingatlanfejlesztésen és a gyártáson át a létesítményüzemeltetésig és a szállodaiparig terjednek.
A vállalatcsoport első generációváltására a HUNÉP-nél került sor 2019-ben. A többéves felkészülés és a saját szakemberekre épülő utánpótlás-nevelés eredményeként megújult a teljes vezetői csapat, és a vezérigazgatói feladatokat 2019. január 1-jén Bakos Miklós vette át Szűcs Gyulától.
A SZINORG Csoport élén 2026. január 1-jén került sor a következő generációváltásra. A vezérigazgatói feladatokat Szabó Sándor vette át Szűcs Gyulától, aki az igazgatóság elnökeként, stratégiai szerepben folytatja munkáját.
A HUNÉP élére 2026 májusában Szabó Dávid került. A tudatosan előkészített vezetőváltások biztosítják a szakmai tudás, a vállalati értékek és a partnerkapcsolatok folytonosságát.
A vezetőváltások közös alapelve a folytonosság megőrzése: a szakmai tudás, a vállalati értékek és a partnerek bizalma nem egyetlen vezető személyéhez kötődnek, hanem a következő generációk számára is továbbadható szervezeti értéket jelentenek.
A HUNÉP Zrt. ma is a SZINORG Csoport építőipari zászlóshajója, amely mérnöki és kivitelezői tudásával a csoport ingatlanfejlesztéseit is támogatja. Az ingatlanfejlesztés, a kivitelezés, a gyártás, a hasznosítás és az üzemeltetés egymást erősítő kompetenciái biztosítják a hosszú távú értékteremtés alapját.
A következő évtizedek feladata nem csupán új épületek létrehozása, hanem olyan fenntartható, értékálló épített környezet kialakítása, amely a jövő generációit is szolgálja.
75 év tapasztalata. Közös tudás. Új lehetőségek.
A HUNÉP Zrt. a SZINORG Csoport tagja · hunep.hu · szinorg.hu